Hóforduló
A 19. Nem beszélős,verekedős(szigorúan a családot)lábujjhegyen pipiskedve vagy homorítva hisztizős, sokat evős,jól alvós,anyához bújós,gyalogolni nem mindig szeretős,gyerekeket ,közösséget nagyon imádós gézengúz 19 hónaposunk van. Nagyon szeretjük♥
Legszebb öröm a káröröm....fúj,de disznó vagyok.
Hihihi,ma a férjem meg akarta nekem mutatni,hogy milyen is az igazi ízes bukta(nekem,aki évek óta finomabbnál finomabb buktát,fánkot,aranygaluskát,és még sorolhatnám,hogy mit sütök). Nos, a project sikeres volt.Bizonyos szempontból.azt hiszem,elég ha annyit írok,hogy ha a egy lánc két végére szerkeszteném a bukták bármelyikét,simán elmenne nuncsakunak(nagyon röhögős smile).
Mára ennyi!!!!:-D)))).
Elég régen írtam már.És ugyan ez a helyzet a blogok olvasásával is. De az a helyzet,hogy nem tudok nagyon ideülni-napközben,mikor lehetne,akkor a kedves férjem ül előtte-nem egész nap.de sokszor. Aztán este 10-kor! mondja,hogy ideülhetsz,szívem:-D.Grrrááááá-de haragszom olyankor. Ugyanis Peti fél tizenegy körül alszik el,és csak úgy,ha mellette fekszem:-D. Ráadásul olyankor már álmos vagyok én is. Na,ennyit a gépezésről...
A szülői felelősségről:
Saját hülyeségem miatt haragszom most magamra..Elmentünk a nagyfiúknak decemberben bakancsot venni. Levinek sikerült is. Marcinak viszont egyik sem felelt meg. Marci egyébként is az a tpusú emberpalánta,aki nagyon ad a külsőségekre(az én ízlésemhez képest túlmegy a "kellő" határon). Ezért aztán sok vitánk van emiatt. Így aztán 3 délután mást sem csináltunk,csak bakancsot kerestünk. Persze, a 16ezer forintos,az nagyon tetszett-csak ám azt nem tudtam megvenni.Így történt,hogy mikor közölte velem,hogy Ő aztán nem veszi fel ezt se,meg azt se,mert neki nem tetszik(Anyaaa,nem érted,nem tetszik,ezt én nem veszem fel)-elöntötte a szar az agyamat,és mondtam neki-jól van,kisfiam, akkor nincs bakancs, jársz edzőcipőbe (persze,hócsizma szóba sem jöhet). Na-ezt nem lett volna szabad. Ugyanis a gyerek a nagy hóban edzőcipőben jár-és fázik a lába,és vizes a cipő-úgyhogy esténként szárítgatom hajszárítóval. Én meg persze minden este pörölök vele. De ez az én(és az apja)hibája. Megmondtam Neki,hogy ez volt az utolsó ilyen. Azt veszi fel,amit megveszünk.(egyébként semmi csúnya nem volt a bakancson,khaki színű,1szerű férfi bakancs)-csak nem volt rajta semmilyen márkajelzés-mert hogy kínai. És persze ebben a hónapban nem tudok venni semmilyet-mert így sem tudom,hogy mit eszünk a hó közepétől. Ebből is elegem van-utálom az egészet. Ezt egyébként azért írom le,hogy majd sok sok év múlva,mikor a kényelemben és a jólétben heverészek-ne felejtsem el,hogy milyen is volt és (lehet.) És segítsek azokon,akiken kell.
Úgy tűnik,megyek vissza dolgozni....a férjem marad gyes-en itthon(mert a gyed nem jár neki,mivel nincs biztosítási jogviszonya!!)-tehát kb. 25000 forintot fog kapni. Hozzáteszem,most semmit nem kap(pontosan november 6.-a óta). Kurvára elegem van az egészből,utálom,hogy itthon hagyom a kisfiamat azért,hogy legyen ennivalóra(valamennyire). Viszont megvan az előnye is-legalább lefogyok csinosra-merthogy elég keveset eszem azért,hogy a gyerekeknek jusson-ezt iróniának szántam. Kerestem takarítást-nincs. betegápolás otthon-nincs. tehát még elmehetek kurvának-de ahhoz meg nincs kedvem:-D.
Hogy a férjem miért nem dolgozik? Szakácsállás nincs-se itt,se Pesten-legalábbis olyan,ahová az Ő gyakorlatával(3 év)felvennék.Mindenhova 30 év gyakorlattal rendelkező,de csak 30 éves:-D,és lehetőleg 200 mesterfokozattal és plecsnivel bíró szakácsot keresnek-mindezt persze minimálbérre bejelentve:-D. Máshova pedig nem hajlandó elmenni. Mehetne beteghordónak-nem megy. És most lehet mondani,hogy ne hagyjam. És mit tegyek? verjem meg minden nap???:-D.(nehéz lenne,104 kiló és 190 centi). Vagy váljak el?? Azzal aztán ki lennék segítve piszkosul. A beszélgetéseken már túl vagyunk.
Szóval,elegem van az életből,de rohadtul. És az az igazság,hogy még meg sem pusztulhatok-itt vannak a gyerekeim,akik szeretnek,akiket szeretek(persze, a férjemet is szeretem,és Ő is engem-legalábbis azt hiszem). Tehát sem betegség, sem vég nem jöhet-vinnem kell a keresztet még sokáig.....
Voltunk Petivel és Zalussal a megyei könyvtárban-zenés,mesés bábelőadáson.Peti és Panni kalandja-ez volt a címe.
A gyerekek és a szülők körbeültek párnákon a földre,és a könyvtáros nénik meséltek,báboztak,énekeltek(nagyon szépen) nekik. Elég mini volt a társaság,így csak néhány gyerkőc figyelte a történéseket. Az én kicsi manóm az első adandó alkalommal beállt a kör közepére,és ott különböző-mozdulatok közben vigyorgott,és nézegette a gyerekeket. a különböző mozdulatok csuklóig szájban turkálást, hajsepregetést, füllegyezgetést jelentenek:-D. Gondolom,kicsit zavarban volt-de azért nem annyira,hogy ne álljon középre:-D. Azután a mese végén szabad játék volt,Peti bevonult a kis házikóba,és ki sem jött. Néhányszor ellökték benn,de sebaj,nem zavarta,fülig ért a szája.
Képeket is csináltam,de sajnos mozgósak lettek(nyilván,telefonnal nem lehet túl jó képeket csinálni). Viszont egy nagyon jól sikerült-Zalánról. Egyszerűen imádni való,ahogy ott áll! És a haja!!!!! Szenzációs-nem tudok vele betelni:-D.

Imádom a kis budikefe hajú csöpp kis embert:-D:

Más:
Megnéztem a net-en a középiskolai felvételi feladatsort. Hát, a matematika szerintem botrányos volt. Megpróbálom itthon hétvégén megcsináltatni Levivel-csak kiváncsiságból,hogy Ő hogy írta volna meg-csak tájékozódás képpen. Igaz,hogy még csak 7.-es. A magyar az véleményem szerint könnyű volt-bár az utolsó feladat igen csak szubjektív-elkezdtek egy történetet- és a diáknak kellett befejeznie tetszés szerint-10,12 mondatban. Hát,ez szerintem teljesen tanárfüggő-mármint hogy melyik fogalmazás jó,és melyik nem.
Tegnap hazahozták a félévi bizit. Jó lett. Marcié is,Levié is. Bár Marci azért ennél többet is tudna-de majd év végén.
Marci-6.oszt:
3-as: Technika és Rajz -ez az,ami nem nagyon érdekel(és még persze a Tesi és az Ének). Készségtárgyakat nem engednék osztályozni.
4-es: Matek,Töri,Német,Term.ism.,Ének
5-ös: Magyar irodalom ,Magyar nyelvtan,Angol,Tesi.
Levi,7.oszt.:
3-as:Informatika-ahhoz képest,hogy informatikát akar tanulni!!! Nem is értem,bár elmesélték a gyerekek,hogy milyen a tanár bácsijuk,de akkor is!Hármas:-/
4-es: Tesi,Biológia,Matek,Rajz,Technika
5-ös: Magyar Irodalom,Magyar nyelvtan,Angol,Német,Fizika,Kémia,Történelem
Nagyon büszke vagyok rájuk. Bár az az igazság hogy csak úgy megy így,hogy minden nap ki vannak kérdezve,és le vannak ellenőrizve! Még így is be be csúszott egy el nem készült házi miatti 1-es-ami persze ront az eredményen. Remélem, ha középiskolások lesznek,vagy esetleg később felsőfokú suliba fognak járni-elég lesz csak szúrópróba szerűen ellenőrizni. Vagy nem????:-D.
Néhány napja voltunk Zaluséknál:-). Nagyon szeretünk ott lenni. És Ők is szeretik,ha ott vagyunk.A fiúk dolgoztak-de beszéljenek a képek:
Szerinted ez a jó vége?

Inkább ez!

Én már meguntam!

Aztán voltunk Edit barátnőmnél is.aki amellett,hogy elaltatja műtéthez-és persze a végén felébreszti a betegeket, megtanulta a gyerekarcfestést.
Kicsi buksink pedig kicsit átrendezte a lakást:
A Pí víz készítő teteje jobban mutat a kék szőnyegen,mint a helyén-legalábbis Peti szerint:

A sminkes táskába se kell annyi kütyü:-):

És ha már így alakult, gyorsan rajzolt nekünk egy Buksi kutyát-a kisbuksira:-):

Ez kissé életlenebb-de azért még elfogadható:-):

Edit- a fürdetősasszony- sajátjaként imádja Petit. Azt hiszem,ez örök szerelem kettőjük között.Ha Edit meditál-azt mondja,mindig Peti arcocskája jön be a képbe,és szinte érzi a puha,meleg bőrét, az illatát. Nagyon jó,hogy ennyire szereti(Őt is).
Beszéltük valamelyik alkalommal-mennyire jó lenne sokáig élni,és látni felnőni,látni a gyerekét vagy gyerekeit,együtt örülni az örömének. Reméljük,úgy lesz.
Néhány kép:
szemsérülés(a száján nutella látható:-D):

és olyan sok mindent tud már. Például varrni:-D:(vagy legalábbis a varrógépet megszerelni):


Hiába, a tehetség utat tör:-D-még akkor is,ha az anyák haja néha égnek áll Tőle( mármint nem a gyerektől-ááá,dehogy:-D,csakis és kizárólag a tehetségtől:-D).
És a mai nappal kicsi buksikánk megtanulta kinyitni az ajtót-a kilincsénél fogva. Ugyanis eléri-és nem csak hogy eléri,hanem azt is tudja,hogy mit kell csinálnia ahhoz,hogy másodpercek alatt a wc-ben pancsikolhasson. Hurrá:-D!
Nagy nehézségek árán sikerült feltennem a videót. Egy freeblogos rendszergazdának köszönhetően,amiért itt is ezer hála Neked,kedves ismeretlen w.
Sajnos telóval készült,így a minősége hagy némi kívánni valót maga után. De azért látszik,hogy milyen ügyes kismanónk van.
Aki mellesleg nem is olyan kicsi már. Ma voltunk a másfél éves szurin. Gyakorlatilag az oltásnál rákiabált a doktorbácsira-és ennyi:-D. Egy hangos-mérges aoooo,azután már semmi nyűgi nem volt(eddig:-)). Megmérték,13400 gramm és 86 cm. Már 14 fogacskája van. És nagyon nagyon édes. Imádjuk.
Van egy üres bejegyzésem-szerettem volna videót feltenni Petiről,de a legnagyobb igyekezetemre sem sikerült. pedig mindent úgy csináltam,ahogy leyrták. Sőt, apa is segített,és Neki sem ment a dolog. És most még a bejegyzést sem tudom törölni:-D))). Hát ennyit erről.
Azaz mégsem üres,mert valami csoda folytán ide tette a szöveget:-D. Viszont videó az nincs(még),de nem adom fel:-D).
Már annyira elegem van a nehézségekből,hogy azt el sem tudom mondani. És olyan,mintha még direkt nem jönne segítség sem:-(. De azért még tudok bizakodni-csak néha elszontyolodom. Tudom,hogy teher alatt nő a pálma-de én már nem nagyon szeretnék nőni:-D.
Kicsi babám megütötte a bal szemét.A szemhéján egy seb,körülötte bevérezve. Persze én épp nem voltam itthon,csak a 3 fiú. Kicsúszott alóla a bébitaxi,amin ugye ülni kéne,és persze Ő megpróbált ráállni,csak nem jött össze. És puff,az ágy pedig éppen rossz helyen volt. De jól van,hősiesen viseli az újabb harci sérülését.
A nagyoknak a héten jön a félévi bizonyítvány.Már nagyon várom.
Ma lett volna Petinek a másfél éves oltás. De tegnap délután hőemelkedése volt(38,7),ezért úgy gondoltam,hogy nem viszem el a tanácsadásra. Remélem,ennyivel meg is szűnt a dolog,ma már nem volt neki semmi "baja". Viszont kibújt a bal felső szemfoga-lehet,hogy ez volt a "bűnös". És persze a hőemelkedés mellett,szerencsére ugyanolyan jókedvű,pakolós,kiabálós,vigyorgós kis törpe volt,mint máskor.Így a szuri a jövőhétre maradt. Egyébként nem szeretem,ha szurit kap. Sajnálom,mert fáj neki,és nem érti,hogy mi történik.
Emlékszem,mikor Andi barátnőm nagyobbik lány,Adél 3éves volt, úgy alakult,hogy az oltásra az édesapja vitte-Andi akkor már nst-re járt a második lányával a pocakjában. Zsolti sétált Adéllal az orvosi rendelő felé,és mikor odaértek,mondta a kislányának:gyere Adélka,bemegyünk a doktor bácsihoz.Erre Adél (tágra nyílt őzike szemekkel)l:miért apa,ki a beteg? Te?:-D.
Sajnos a férjemnek még mindig semmi munka-bár volt egy biztató telefon,de nem tudni,lesz-e belőle valami. A nagyfiúk lassan kapják a félévi bizit. Kiváncsian várom-bár nem számítok rosszra.
Cigi: tegnap elszívtam egyet(pirulós smile)-rohadt jól esett(vihogós smile),semmilyen hányinger,szédülés,vagy bármi szörnyűséges dolog nem történt( francokat mondó,mérges smile-legalább lettem volna rosszul tőle). Csaj 1szerűen jóóóóól esett:-D.( szidalmazó leveleket kérem a kommentekbe küldeni):-D.
Másfél éves a mi kicsi törpikénk. Édes, aranyos, kedves, vaskos, hisztis, bújós, akaratos,beszélni nem tudós,pohárból egyedül ivós,kanállal-villával egyedül evős, keveset alvós, sikítozós,mosolygós,simogatós-verekedős,mindent elpakolós, szétdobálós kicsi kincsünk.
Ilyen volt az elején:

És most ilyen:

Hát nem gyönyörű?
Még mindig NEMDOHÁNYZOM-és továbbra sem alszom. Igaz,tegnap mondtam a férjemnek,hogy legszívesebben az egész doboz cigit betolnám az arcomba,és egyszerre szívnám el:-D. Igaz,voltak idők,hogy nem cigiztem(a terhességeket kivéve is), de valahogy mindig sikerült visszapöfékelnem magam a cigistársadalomba. Na nem mintha büszke lennék rá-de a férjem szerint gyógyíthatatlanul szenvedélyes cigista vagyok-csak most(is)uralkodni próbálok magamon. Hmmm,meglátjuk. Még bírom,bár nagyon nagyon nehezen. A nagy baj az velem,hogy én igazából szeretek cigizni-szeretem a mozdulatokat,a füst ízét, a hozzá tartozó rituálékat. Azt hiszem,ezt kell valahogy kizárni magamból.
Itthon jól vagyunk,kicsi Petikénk egy tüneményes kispasi. A nagyoknak megkezdődött a suli-és mivel igencsak hozzáedződtek a "reggel 9-ig vagy tovább alszom"-hoz, a korai ébredés kissé nehézkesen megy nekik:-). Imádom Őket,bár mostanában sokat piszkálják egymást-főleg Marci a ludas egyébként-,így aztán néha kissé hangosabban kell szólnom a megszokottnál. Ez akár kiabálásnak is hangozhat- de az én orgánumommal elég,ha csak megemelem kicsit a hangomat-és máris olyan,mintha szélvész tört volna ki a torkomból:-D.
Lehet,hogy most egy darabig nem fogok írni-tiszta hiszti vagyok. Vagy nem? Mit tudom én:-D.
Az a helyzet,hogy próbálkozom megszabadulni a cigifüggőségemtől-és meglehetősen zaklatott vagyok,plusz egyáltalán nem tudok aludni,csak nagyon keveset-mert állandóan rémálmok gyötörnek. Ez nagyjából olyan,mint az alkeszoknál a fehér egér:-D. Csak ez rosszabb,mert mindig a gyerekek vagy én vagyunk a főszereplők. Szóval csak most tudatosul bennem,hogy milyen is a "valamilyen"függőség. Nehéz harc lesz-de megpróbálom-és most nem azért mert babát várok(akkor érdekes módon sokkal egyszerűbb volt nem cigizni),hanem csak simán a magam "érdekében". Pontosan január 01.-e,hajnali fél3 óta nem cigiztem-húúú,még kimondani is sok:-D. Áááá,tudom hogy nem sok,de amennyire kevés idő,annyira nehéz:-D. Drukkoljatok!
Vers Marcikámnak-azt osztályfőnökétől:
Amit télapóra kapott a csomagban, a csokik és finomságok mellé. Nagyon tetszik,és azt hiszem,találó is. És kedves. És érezni belőle, hogy a tanárnő szereti a fiamat-bármilyen gézengúz is.
Magas,vékony,
Aktív fiú,sőt mi több.
Remek bokszoló.
Csetepaték,koholt vádak,szerelem,
Iziben a folyosón terem.
Jobb egyenes, bal horog,
Jön az ofő,majd felmos.
S ki most magadra ismertél,
ne tétovázz tovább,mondd utánam ígéretes zsákod tartalmát:
A 2010-es évre fogadom,
a balhéktól magam távol tartom,
Ha eskümet megszegem,
többé nem Agócs Marcell a nevem!
Ezen kívül kapott még egy képet,(amit szükség esetén felmutathat a tanárnőnek)amin egy édes kisbaba van mikulás sapiban,és a következő szöveget írta rá:
Bocs,mára nem készültem,szólíts máskor.
Érvényes a 2009-2010-es tanévre,egy alkalommal-Nyik órára.
A főterünk idén is nagyon szép,szeretünk esténként kisétálni,és megcsodálni a fényeket. Néha iszogatni egy kis krampampulit,ismerősökkel találkozni-szóval jó nagyon. Néhány kép:




Mindig sok a gyerek,szól a zene, a sülő jászlepény,a mézeskalács és a forralt bor igazi tél illatú hangulatot teremt.
fotó: Matt Seppings, sablon anyu(ha), Creative Commons Nevezd meg! 2.0